Kapcsolat

CÍM:

MAGYAR TENGER VIZISPORT EGYESÜLET

8649 BALATONBERÉNY

KOSSUTH LAJOS U 1

 

 

ADÓSZ:18763245-1-14

BANK:66900069-10001064

ELNÖK: DÉR FERENC 

  TEL: +36 202 526 526

elnok@portbereny.hu

TITKÁR:ZSIBORÁCS ZOLTÁN

TEL:30/4642522

titkar@portbereny.hu

WEBMESTER :

VÁMOS CSABA

TEL:70/4316863

info@portbereny.hu

 

 

ALAPSZABÁLY

  

ALAPSZABÁLY
Elhatározva a Balatonberényi Magyar Tenger Vizisport Egyesület létrehozását, a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják
el a szervezet alapszabályát:
Az Egyesület neve: Balatonberényi Magyar Tenger Vizisport Egyesület
Rövidített neve: Balatonberényi MTVE
Az Egyesület székhelye: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.
Alapítás éve: _ 1995.
Területhasználat: Az Egyesület a Magyar Állam tulajdonát képező Balatonberény
02/26, Balatonberény 02/30 és Balatonberény Község Önkormányzata tulajdonát képező
Balatonberény 1239/13 hrsz. alatt felvett ingatlanon működik. Birtoka Mederhasználati és
bérleti szerződésen alapul.
Az Egyesület jelvénye:
Az Egyesület képviselete: Az Egyesület képviseletére jogosult személy a mindenkori
Egyesületi elnök, akadályoztatása esetén az elnök írásos
megbízása alapján valamelyik Elnökségi tag.
I.
Az Egyesület célja
A természeti környezet védelme, a szabadidővizisportok
gyakorlása és gyakorlásának
megismertetése, pártfogolása, a vizisportok oktatása, a természet védelme, az ifjúság
közösségi szellemének formálása.
Az Egyesület céljának tekinti különösen:
1
a
Balaton védelmével, a vízminőség javításával, az épített és természeti környezet
védelmével kapcsolatos teendőket
a
vizisportolási lehetőségek biztosítását, oktatási,
kulturális célok előmozdítását a
vizisportok oktatásával,
az
idegenforgalmi célok előremozdítását a kultúrált természeti környezet
kialakításával,
a
vizijárművek tárolásának megoldását kikötő létesítésével, üzemeltetésével,
az
itt élő állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok kultúrált, színvonalas pihenését,
a
helyi önkormányzattal történő együttműködést,
az
együttműködést hasonló célkitűzésű szervezetekkel, egyesületekkel (regionális
és országos szinten is), mindazokkal, akik tenni kívánnak a Balaton
megmentéséért, vízminőségének megőrzéséért.
pályázatok
benyújtását az Egyesületi célok előmozdítására,
a
természetes növényés
állatvilág óvását,
az
Egyesületet t ámogató szervezetek számának növelését, v alamint pályázatokon
való részvételt,
a
parti sáv gondozását és ápolását.
II.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III.
Az Egyesület szervei
Az egyesület szervei:
1./ Közgyűlés
2./ Elnökség
3. / Felügyelőbizottság
4. / Etikai Bizottság
1. Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de
legalább évenként egyszer össze kell hívni, e lsődlegesen az egyesület székhelyére. A
közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok
legalább fele (50 %) az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A közgyűlést az Egyesület
elnöke hívja össze. A meghívókat az egyesület hirdetőtábláján, a honlapján és
elektronikus hírlevélben kell közzétenni a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal.
2
A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni,
hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak
tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt
közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt
közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes lesz.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. A
határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha a közgyűlés az
eredeti időpontjától számított 1 5 percen belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést
az eredeti időpontot követő 3 0 perc elteltével, mint megismételt közgyűlést kell
megtartani, és ezt az eredeti meghívóban rögzíteni kell. Az ismételten összehívott
közgyűlés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet
nélkül határozatképes, erre
az eredeti meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni. A
közgyűlést az elnök vagy az általa felkért elnökségi tag vezeti. A közgyűlés levezetésére
illetékes személy akadályoztatása esetén a közgyűlés levezető elnököt választ.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok
és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés
indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az
elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését,
továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak
meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített
napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a
napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő
kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és
a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
Tisztújító közgyűlésen a leköszönő elnökség beszámolójának megvitatására a
közgyűlés – egyszerű szótöbbséggel – levezető elnököt választ. A tisztújító
közgyűlés előtt legalább három (3) hónappal az Elnökség tőle
független legalább
háromtagú Jelölőbizottságot hív össze. A Jelölőbizottság jelölteket állít
az egyes tisztségekre, amit a Jelölőbizottság elnöke (akit a jelölőbizottság tagjai
maguk közül választanak) terjeszt a Közgyűlés elé. Csak olyan tagokat lehet az
Egyesület tisztségviselőinek jelölni, akik legalább 2 éve tagjai az Egyesületnek és
aktívan részt vesznek az Egyesület életében. A Jelölő bizottság köteles a tagokat
hirdetőtáblán, honlapon és/vagy elektronikus levélben értesíteni arról, hogy a
megválasztandó tisztségekre a közgyűlést megelőző hónap 15. napjáig a
kikötőmesterhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez írásban eljuttatott személyi
3
javaslatokat jogosultak tenni. A közgyűlésen már nincs lehetőség újabb jelölt
állításra.
A szavazást szavazólapokkal kell lebonyolítani, melyek a jelölőbizottság által az
egyes tisztségekre vonatkozó jelöltek nevét tartalmazza az elért pontszámok
csökkenő sorrendjében. A pontszámok az elért jelölések számát jelentik. Az
Egyesület pecsétjével ellátott szavazólapokat az érkezéskor azok a tagok kapják
meg, és csak azok szavazhatnak, akik az Egyesület tagnyilvántartó programjának
segítségével, vagy egyéb más, hitelt érdemlő módon igazolni tudják, hogy
határidőre a tagdíjakat befizették. és egyéb anyagi kötelezettségeiknek is eleget
tettek. A szavazólapokat erre alkalmas szavazóládába kell bedobni, melyet a
szavazás befejeztével a jelölőbizottság bont fel. Az egyes tisztségeket az nyeri el,
aki a legtöbb szavazatot kapta. Amennyiben az adott tisztség maximális
létszámánál több jelölt van, úgy a sorrendben legtöbb szavazatot kapó jelöltek
tekintendők a tisztségre megválasztottnak. Amennyiben az adott tisztség utolsó
még üres helyére szavazategyenlőség áll fenn, az azonos mennyiségű szavazatot
elnyerő jelöltek közül újabb
most már nyílt, kézfeltartásos szavazás keretében –
a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt kerül az adott tisztségbe. A szavazatokat a
jelölőbizottság számolja össze és az eredményeket a jelölőbizottság elnöke hirdeti
ki.
Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről
dönteni.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet,
vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A
közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt
szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két
jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló
bizottságot.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv
hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát,
időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges,
személyét).
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok
többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
4
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére
másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –
egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához
a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület
céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati
joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett
tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli
a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
1.1 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása, módosítása és jóváhagyása
b) az Egyesület vezető tisztségviselőinek és az ellenőrző szerv tagjainak megválasztása,
visszahívása, é s díjazásának megállapítása (a visszahívás megtárgyalásához legalább
a tagok 1/3ának
az ok megjelölésével előterjesztett írásos indítványa szükséges.);
c) az egyesületi tagdíj, kikötőhely bérleti díj, regisztrációs díj v alamint az egyéb
szolgáltatási díjak megállapítása, m elyre az Elnökség tesz javaslatot. Az aktuális
díjakat az SzMSznek
kell tartalmaznia;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló ezen
belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő
az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési
igények érvényesítéséről való döntés;
i) a kikötő üzemeltetésével, bérleti jogával kapcsolatos bármilyen változtatás;
j) a mindenkori éves bevétel feletti, bármilyen hitelfelvétel eldöntése;
k) döntés a kizárást javasló elnökségi kezdeményezés elleni fellebbezés tárgyában,
5
l) az Egyesület más szervezetekkel való egyesülésének és szétválásának , illetve az
Egyesület megszűnésének kimondása;
m) döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály vagy az Egyesület
Elnöksége a közgyűlés hatáskörébe utal.
n) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
o) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
p) a végelszámoló kijelölése.
2. Elnökség
Az Egyesület operatív, irányító testülete. Dönt azokban a kérdésekben, amelyet az
alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az E lnökség 7 tagját elnökét,
a
gazdasági vezetőt, a kikötőmestert, valamint négy e lnökségi tagot a
közgyűlés választja meg
5 évre, a Tisztújító közgyűlés fejezetben leírtak szerint.
Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
g./ megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével.
A jogi személy tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül
visszahívhatják.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik
vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy
működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével
vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik
napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő
jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető
tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet
vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés
6
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem
mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll
(Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól
jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az
eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető
tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig
nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
2.1 Az Elnökség feladata és hatásköre:
Az Egyesület tevékenységének a két közgyűlés közötti irányítása, szervezése. Az
Elnökség a munkájáért, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
Feladatai :
a) az éves munkaterv és költségvetés kidolgozása, Közgyűlés elé terjesztése,
b) beszámoló a közgyűlésnek legalább é vente egyszer a végzett munkáról és a
költségvetés végrehajtásáról,
c) gazdálkodás az Egyesület pénzeszközeivel és vagyonával,
d) az alapszabály szerinti és törvényes működéséért a felelősségvállalás,
e) két közgyűlés között döntés azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem
utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
f) együttműködni a helyi önkormányzat képviselőtestületével,
g) A Szervezeti Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) megalkotása és szükség
szerinti módosítása.
h) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
meghozatala;
i) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
j) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
k) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
l) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
m) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
n) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
o) a tagság nyilvántartása;
p) kikötőhelyek nyilvántartása;
q) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
r) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
s) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
t) a tag előzetes felvételéről való döntés, a közgyülés utólagos jóváhagyásával
u) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja.
7
Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval,
elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli
igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes
küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés.
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi
ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban
legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat
kialakíthassák. Az Elnökség ülésére meg kell hívni az ellenőrző é s etikai bizottság elnökét.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább 5 fő jelen van.
Az Elnökség határozatait – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –
nyílt szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén, az elnök
szavazata dönt.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban
áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a
határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a
határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
2.2 Elnök
a) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának
terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló,
b) képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és más harmadik személyekkel szemben,
c) előkészíti és összehívja a közgyűlést, az E lnökség ülését, elnököl a közgyűlésen és
Elnökségi ülésen.
d) elkészíti az éves beszámolót és a következő évi munkatervet, azt az E lnökség elé terjeszti
megvitatásra a közgyűlés előtt,
e) gondoskodik a közgyűlés és az Elnökségi ülés operatív teendőinek ellátásáról,
f) két E lnökségi ülés között irányítja az Egyesület munkáját, beszámol tevékenységéről az
Elnökségnek ,
g) felelős az Egyesület alapszabályszerű és törvényes működéséért, a vállalt kötelezettségek
teljesítéséért,
h) az elnököt távolléte esetén annak teljes jog és hatáskörében az általa írásban megbízott
Elnökségi tag látja el.
8
2.3 Gazdasági vezető
a) feladata az Egyesület költségvetéstervezetének
és beszámolók elkészítése és az E lnökség
elé terjesztése, megvitatás céljából a közgyűlés előtt,
b) gondoskodik a könyvvezetési és számviteli, pénzügyi feladatok ellátásáról,
c) kezeli az Egyesület pénzeszközeit és vagyonát, javaslatot tesz az E lnökségnek azok
felhasználására és hasznosítására.
d) gondoskodik és adatokat szolgáltat az elektronikus tagnyilvántartásban szereplő
tagdíjfizetések korrekt, határidőre történő beviteléről,
e) felel a törvény által előirt pénzügyi, gazdasági beszámolók, jelentések határidőre történő
benyújtásáért a hatóságok felé,
f) pályázati lehetőségek figyeléséért, pályázatok írásáról és azok benyújtásáról.
2.4 Egyesületi kikötőmester
Gondoskodik:
a) az Egyesület használatában lévő kikötő jogés
szakszerű üzemeltetéséről,
b) szükség szerinti karbantartásáról, kotrások megszervezéséről,
c) a kikötőhelyek jogszerű használatának ellenőrzéséről,
d) a kikötővel kapcsolatos közgyűlési és Elnökségi határozatok, döntések végrehajtásáról,
e) részvétel az Elnökség munkájában (feladatok koordinálása, adminisztratív teendők
ellátásában segítség nyújtása),
f) folyamatos kapcsolattartás a gazdasági vezetővel a tagnyilvántartás és fizetési
kötelezettségek teljesítése területén.
2.5 Elnökségi tagok: 4 fő
A Elnökség tagjai az alábbi feladatokat végzik személyes közreműködésükkel:
a) elkészítik az Elnökségi ülések emlékeztetőit,
b) folyamatosan figyelik a gazdasági vezető és a kikötőmester működését,
c) folyamatosan figyelik a pályázati lehetőségeket,
d) rendszeresen áttekintik a korábbi határozatok teljesülését,
e) a soros Elnökségi üléseken aktív részvétel,
f) koordinálják és felügyelik a megvalósuló karbantartásokat,
g) felügyelik a megvalósuló beruházásokat,
h) szervezik a társadalmi munkát,
i) végzik a leltározást,
j) szervezik az Egyesület tagjait a célok megvalósítása érdekében,
k) segítik az elnököt, a kikötőmestert, a gazdasági vezetőt feladataik ellátásában,
l) tevékenyen részt vesznek az Egyesület programjának, munkatervének
összeállításában, lebonyolításában.
9
m) az egyes Elnökségi tagok az elnök megbízásából ideiglenesen, vagy határozott időre
szóló adminisztratív, szervezési jellegű, egyéb feladatokat láthatnak el.
3./ Felügyelőbizottság : 3 fő
3.1. A felügyelőbizottság három tagból álló testület , amelynek feladata, hogy az egyesület
érdekeinek megóvása céljából az egyesületi szervek tevékenységét, valamint a jogszabályok,
az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását ellenőrizze.
3.2. A felügyelőbizottság tagsága
a) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság
tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy
akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. Nem lehet a felügyelőbizottság
tagja az, aki az egyesülettel a felügyelő bizottsági tagsági megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll vagy ilyen személy közeli hozzátartozója. Nem lehet a felügyelőbizottság
tagja az, aki az egyesület cél szerinti juttatásában – kivéve a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület által a tagjának, a
tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatásokat –
részesül vagy ilyen személy közeli hozzátartozója.
b) A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés választja. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony
az elfogadással jön létre.
c) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.
d) A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt
venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület elnökségétől függetlenek, tevékenységük során
nem utasíthatóak.
e) A felügyelőbizottsági tag megbízatása megszűnik:
● határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
● megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
● visszahívással;
● lemondással;
● a felügyelőbizottsági tag halálával
● a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
10
● a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.
Az egyesület tagjai a felügyelőbizottsági tagot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő
megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon
válik hatályossá.
3.3. A felügyelőbizottság működése
a) A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
b) A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
c) A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni,
és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
d) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe
betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet,
az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapírés
áruállományát, valamint szerződéseit
megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
e) A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
f) A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
3.4. A felügyelőbizottság felelőssége
a) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az
elnökséget vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy
● az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesülett érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését
teszi szükségessé;
● a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
b) A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára annak
megtételétől
számított harminc napon belül intézkedés
céljából össze kell hívni. E határidő
11
eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is
jogosult.
c) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a
törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
4./ Etikai Bizottság: 3 fő
Az egyesületben felmerülő etikai ügyek kivizsgálására a közgyűlés állandó etikai bizottságot
hoz létre.
a) Az etikai bizottság 2 tagból és a bizottság elnökéből áll.
b) Az etikai bizottság tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással 5 év időtartamra.
c) Az etikai bizottság tagja lehet az, aki
● legalább 2 éve az Egyesület aktív tagja
● nem folytattak ellene elmarasztaló ítélettel záruló etikai vagy büntető eljárást
● tevékenységével vagy viselkedésével kapcsolatban nem merült fel olyan panasz, ami
miatt jogosan elmarasztalható
d) Az etikai bizottság elnöke és tagjai más, közgyűlésen választott tisztséget nem tölthetnek be.
e) Az etikai bizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
f) Az etikai bizottság hatáskörébe tartoznak
● Az egyesület Etikai kódexének kidolgozása és szükség szerinti módosítása.
● Az egyesület Alapszabályában, Etikai kódexében foglalt etikai szabályok megsértése
miatt, illetve e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben
a tag ellen kezdeményezett;
● a szervezeten belüli közös tevékenységet, együttműködést, normál emberi kapcsolatot
akadályozó viselkedéssel kapcsolatban a tag ellen kezdeményezett, valamint
● a két vagy több tag közötti vitás ügyekben az etikai eljárások lefolytatása és szankciók
kiszabása vagy a panaszok elutasítása.
g) Az egyesület Etikai kódexét, illetve annak módosításait a közgyűlésnek kell elfogadnia.
h) Etikai eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezhet az etikai bizottsághoz eljuttatott
írásbeli kérelem benyújtásával.
12
i) Egyesületen kívüli személy panaszát az egyesület elnökségéhez juttathatja el. Az elnökség a
panaszt az etikai bizottságnak továbbítja. A bizottság köteles a panaszos ügyet kivizsgálni és
döntéséről az érintetteket írásban tájékoztatni.
j) Etikai eljárást a kifogásolt viselkedés vagy vitás ügy időpontját követő 1 éven belül lehet
indítani. Ezen időtartamon túl etikai eljárás nem kezdeményezhető.
k) Az etikai bizottság üléseit szükség szerint tartja.
l) Az etikai bizottság ülése határozatképes, ha mindhárom bizottsági tag jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről a határozatokat is
rögzítő, az etikai bizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyv készül.
m) A bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek
hozzátartozója az aktuális ügyben érintett vagy érdekelt.
n) Az etikai bizottságnak az eljárás alá vont személyt vagy megbízottját meg kell hallgatnia és
erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság szükség szerint tanúkat is meghallgathat és
bizonyítékokat is megvizsgálhat.
o) Az eljárás végén a bizottság az alábbi határozatot hozhatja:
● felmentés, illetve az eljárás megszüntetése megalapozatlan beterjesztés miatt,
● figyelmeztetés,
● javaslat kizárásra, amit az Elnökség útján a közgyűlés elé terjeszt (meghatározott
időre, illetve véglegesen).
Minden olyan esetben, amely meghaladja az etikai bizottság kompetenciáját, a bizottság a
hatályos magyar jogszabályok értelmében kompetens fellebbviteli szervhez fordul.
p) A hozott határozatot, az eljárást követő 8 napon belül kell az illető tag és a kezdeményező
tudomására hozni. A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az egyesület
elnökségéhez benyújtott panasszal. A fellebbezések elbírálása a közgyűlés hatáskörébe
tartozik. A fellebbezés halasztó hatályú.
5.
5.1 Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy
alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi
személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és
13
az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat
tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a
jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen
gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő
a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi
személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
5.2 A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a
szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel
szemben.
IV.
Tagság
Az Egyesület tagja lehet magyar, és Magyarországon l akóingatlannal rendelkező nem magyar
állampolgár t ermészetes személy, aki a 18. életévét betöltötte és nincsen eltiltva a közügyek
gyakorlásától. Tag az a jelen pontban meghatározott személy lehet, aki vízi járművel, mint
tulajdonos vagy használó rendelkezik és az Egyesülettel az általa használt kikötőhely
tárgyában bérleti szerződést köt. A tagfelvételkor köteles tulajdonosi minőségét vagy
használati jogát igazolni. A használati jog közjegyzői okiratba foglalt megállapodással
igazolható (pl. bérleti szerződés, szívességi használati szerződés). A tagoknak el kell fogadni
az Egyesület alapszabályát és egyéb szabályzási dokumentumait, melyeket magukra nézve
kötelezőnek ismernek el. A magyar nyelvet nem ismerő tagoknak szükség szerint
tolmácsolásról, ill. az egyesületi írott szabályzatok fordításáról saját maguknak kell
gondoskodni.
4.1. Az Egyesület tagjainak jogai :
a) az Egyesület közgyűlésen részt vehet, felszólalhat, indítványokat tehet,
javaslatokat terjeszthet elő,
b) minden tagot egy szavazati jog illet meg,
c) az Egyesület szerveibe, tisztségeire választható, azok munkájában részt vehet,
d) igénybe veheti kedvezményesen az Egyesület szolgáltatásait, ( díjtáblázatot az
SzMSz tartalmazza)
e) kérdéseket tehet fel, javaslatokat terjeszthet elő az Egyesület elnökéhez,
szerveihez, tisztségviselőihez.
f) Az Egyesület bármely tevékenységéről felvilágosítást kérhet.
g) kikötőhely használata bérleti szerződés alapján,
14
h) az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a
tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja,
Az Egyesület vezető és ellenőrző szerveinek tisztségeire csak azt a tagot lehet jelölni illetve
megválasztani, a ki a Tisztújító Közgyűlés fejezetben leírt feltételeknek megfelel, az ott leírt
szavazati joggal rendelkezik.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A
meghatalmazott képviselő egyszerre csak egy tagot képviselhet. A képviselő részére adott
meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a
közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
A tagok az érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kikötőt (kikötőhelyeket) az alábbiak
szerint használhatják:
Az
Egyesület tagjait vízi jármű elhelyezési bérleti jog illeti meg az Egyesület
szabad kikötőhelyeit illetően. Az Egyesület és a tag a tagfelvételt követően bérleti
szerződést köt, a bérleti jog határozatlan időre szól, és tagsági jogviszonya
megszűnéséig megilleti az Egyesület tagját. A tagok az Egyesületnek a Közgyűlés
által évente megállapított összegű kikötőhely bérleti díjat kötelesek fizetni.
A
tagok a vízi járművet kizárólag a bérleti díj megfizetését követően jogosultak
vízre tenni, illetve a kikötőhelyet használni. A vízi jármű vízre tétele matricával és
tulajdonosi táblával lehetséges, és azt előzetesen kötelesek bejelenteni a
kikötőmester felé.
Azoknak
a tagoknak, akik az adott szezonban nem kívánják a vízi járművüket vízre
tenni, ezt nyilatkozatban közölniük kell a kikötőmesterrel. Ebben az esetben is
köteles a tag a teljes bérleti díj megfizetésére. Az Egyesület jogosult az adott
szezonban a tag által nem használt kikötőhelyet másik hellyel még nem rendelkező
tagnak bérbe adni.
Amennyiben
a tag 3 egymást követő évben nem használja a bérleti jogviszonya
alapján a kikötőhelyet, úgy a bérleti jogviszonyát az Egyesület jogosult
felmondani.
Azoknak
a tagoknak, akikkel az Egyesület egy évre szóló határozott idejű bérleti
szerződést köt, az Elnökség jelöli ki az adott évre a szabadon álló helyek egyikét.
4.2.Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:
a. részt venni az Egyesület munkájában és mindazon tevékenységben, amelyben a külön
feladatot vállalja,
15
b. az Egyesület tagjai kötelesek a tagdíjat, bérleti díjat és egyéb fizetési kötelezettségeit
egy összegben, határidőre teljesíteni, az SzMSzben
foglaltak szerint. A tagjelölteknek
még felvételük előtt regisztrációs díjat kell fizetniük.
c. külön szolgáltatásokért a Közgyűlés által meghatározott a z SzMSz ben foglalt díjat kell
fizetni,
d. kötelesek a természetet védeni,
e. kötelesek az Alapszabály rendelkezéseit betartani,
f. adataikban történt változásokról 15 napon belül bejelentést kötelesek tenni az
Egyesület Elnöksége felé,
g. az Egyesülettől bérelt kikötőhelyet, stéget, azok berendezéseit jogés
rendeltetésszerűen kell használni, ill. folyamatosan rendben kell tartani.
4.3. A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
A belépési nyilatkozatot és regisztrációs lapot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a
kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással
határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba
foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára, melyet egyidejűleg
az egyesület honlapján is közzé kell tenni. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén
jogorvoslatnak helye nincs.
Amennyiben a tagfelvételi kérelem elutasításának indoka az, hogy az Egyesület nem tud
kikötőhelyet biztosítani a tagfelvételét kérő személynek, úgy ezen személyek várólistára
kerülnek, és abban az esetben, ha az Egyesületnek alkalma nyílik kikötőhely biztosítására, úgy
a listán elöl álló személy lesz jogosult az Egyesületbe tagként belépni.
A felvételre kerülő új tagok a közgyűlés által meghatározott mértékű a tagságért és a
kikötőhely bérleti jogáért regisztrációs díjat tartoznak fizetni az Egyesületnek.
Az Egyesület természetes személy tagjának halála esetén az elhalálozás időpontját követő egy
éven belül az elhunyt tag egy örököse kérheti felvételét az Egyesületbe, amely kérelem
megelőzi az egyéb tagfelvételi kérelmeket. A jelentkező örökösnek közokirattal kell igazolnia
örökösi minőségét, több örökös esetén az örökösök közötti megállapodást rögzítő teljes
bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, hogy az egyesületi tagsági jogviszonyt, illetve
az ahhoz kapcsolódó kikötőhely használatát több örökös közül ő jogosult gyakorolni. Az
örökös nem mentesül az alól a követelmény alól, hogy vízi járművel kell rendelkeznie.
Az örökös mentesül az új tagok felvétele esetén esedékes regisztrációs díj megfizetése alól.
4.4.Az Egyesületi tagság megszűnik:
kilépéssel,
16
felmondással,
kizárással,
a
tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
Kilépés:
A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az
elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
Felmondás:
Az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja
érdekmúlás esetén. Az Egyesület és a tag között a kikötőhely tárgyában kötött bérleti
szerződés akkor is megszűnik, ha a tag 3 egymást követő évben nem tudja igazolni, hogy vízi
járművel mint tulajdonos vagy használó rendelkezik. A felmondásról az Elnökség nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű
meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem
akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag
képviselővel is képviseltetheti magát. A felmondást írásba kell foglalni és indokolással kell
ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és
bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a
felmondásról szóló határozatot az eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza
és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A tag a felmondás ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez
fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt
szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor
szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
Kizárás:
A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt
a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megszegi
súlyos etikai vétséget követ el vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha a tárgyév április 30. napjáig a tagdíj megfizetési kötelezettségét
nem teljesíti. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a
mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő kitűzésével és a
jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a
tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást az elnökség kezdeményezésére a közgyűlés folytatja le. A kizárási
eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a
szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a
17
határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési
lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell
ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és
bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az közgygűlés a
kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül
meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú közgyülési határozat ellen, a kézbesítéstől számított
15 napon belül bírósághoz fordulhat.
V.
Az Egyesület gazdálkodása
Az Egyesület tartozásaiért, valamint a kikötő üzemeltetéséből eredő károkért saját vagyonával
felel. A tagok a
tagdíj megfizetésén túl a
társadalmi szervezet tartozásaiért vagyonukkal
nem felelnek. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, regisztrációs
díjakból valamint a magánés
jogi személyek felajánlásából képződik.
Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében
gazdasági vállalkozási
tevékenységet folytathat. Az Egyesület gazdálkodási, vállalkozási
tevékenységéből eredő károkért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást
vezet.
A jogi személyek rögzített tagdíjat fizetnek. A z Elnökség által javasolt tagdíjakat és az egyéb
szolgáltatások díjait a Közgyűlés határozza meg évente a következő évre, melyet a
mindenkori jegyzőkönyvben rögzítenek és az SzMSzben
tartanak nyilván.
Gazdálkodási szabályzat az SzMSz mellékletét képezi.
VI.
Az Egyesület megszűnése
6.1 Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló
megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a
jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg
olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni
hozzájárulást teljesítettek.
18
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való
részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített
tartozásaiért.
6.2 A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód
nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné
vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
6.3 Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után
fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy
hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó
bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem
tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban
megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában
rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon
feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
6.4 A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e
minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt a
jogerős bírósági
törléstől számított egy éven belül az
egyesület törlésének időpontjában tagsági
jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó
egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
(2) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig
kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő
az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem
vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem
alkalmazható.
VII.
Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az
irányadóak.
A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az egyesület Közgyűlése …………. számú
közgyűlési határozatával 2015. november 07. napján fogadta el.
19
A módosításokat a dőlt betűvel kiemelt részek tartalmazzák.
ZÁRADÉK
Igazolom, hogy jelen okirat szövege megfelel az alapszabálymódosítások
alapján hatályos
tartalomnak.
Kelt: Balatonberény, 2015.11.07.
……………………………...
Dér Ferenc
Elnök
1.Név: Novák Péter Pál
Lakcím: 8649. Balatonberény
Kossuth L. u. 79.
Aláírás:……………………………
2.Név : Gyimes Gyula
Lakcím: 8800 Nagykanizsa
Csengery u. 43.
Aláírás:………………………….
20

Pdf Változat: alapszabaly_elfogadott_20151107.pdf