MAGYAR TENGER VIZISPORT EGYESÜLET       BALATONBERÉNY

ALAPSZABÁLY

  

2019. 06. 22.

 Balatonberényi Magyar Tenger Vizisport Egyesület

ALAPSZABÁLYA

 

Az 1995-ben alapított Balatonberényi Magyar Tenger Vizisport Egyesület  a 2016. évi CLXXIX. tv-el módosított    Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal módosítják és egészítik ki az Egyesület 2015. 11. 07-én módosított – alapszabályát, amelyet egységes szerkezetbe foglalnak az alábbiak szerint:

 

Általános adatok

 

AzEgyesületneve:                  Balatonberényi Magyar Tenger           

                                                VizisportEgyesület           

Rövidítettneve:                       BalatonberényiMTVE

AzEgyesületszékhelye:          8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.

Alapításéve:                           1995.

Területhasználat:                    Az Egyesület a Magyar Állam tulajdonát képező Balatonberény 02/26, Balatonberény 02/30 és Balatonberény Község Önkormányzata tulajdonát képező Balatonberény 1239/13 hrsz. alatt felvett ingatlanon működik. Birtoka Mederhasználati és bérleti szerződésenalapul.

 

Az Egyesület jelvénye:

 

 

 

 

 

 

 

AzEgyesületképviselete:          Az Egyesületet az elnök önállóan, korlátozás nélkül

képviseli.

Vezető tisztségviselők:         Az Egyesület elnöke és az elnökség tagjai.

Tisztségviselők:     A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai, az Etikai 

Bizottság elnöke  és tagjai.  

 

 

Az Egyesület célja

 

  1. A természeti környezet védelme, a szabadidő ­vizisportok gyakorlása és gyakorlásának megismertetése, pártfogolása, a vizisportok oktatása, a természet védelme, az ifjúság közösségi szellemének formálása.

 

 

  1. Az Egyesület céljának tekinti különösen:

 

-          a Balaton védelmével, a vízminőség javításával, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatosteendőket

-          a vizisportolási lehetőségek biztosítását, oktatási­, kulturális célok előmozdítását a vizisportokoktatásával,

-          az               idegenforgalmi   célok   előremozdítását   a kultúrált természeti környezet kialakításával,

-          a vizijárművek tárolásának megoldását kikötő létesítésével,üzemeltetésével,

-          az itt élő állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok kultúrált, színvonalas

pihenését,

-          a helyi önkormányzattal történőegyüttműködést,

-          az együttműködést hasonló célkitűzésű szervezetekkel, egyesületekkel (regionális és országos szinten is), mindazokkal, akik tenni kívánnak a Balaton megmentéséért, vízminőségénekmegőrzéséért.

-          pályázatok benyújtását az Egyesületi célokelőmozdítására,

-          a természetes növény­ és állatvilágóvását,

-          az Egyesületet támogató szervezetek számának növelését, valamint pályázatokon valórészvételt,

-          a parti sáv gondozását ésápolását.

 

 

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

 

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

Az Egyesület szervei

 

  1. Az Egyesület szervei:

 

   -  Közgyűlés

   - Elnökség

   - Felügyelőbizottság

   - Etikai Bizottság

 

Közgyűlés

 

  1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni, elsődlegesen az egyesület székhelyére. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok legalább fele (50 %) az ok és cél megjelölésével írásban kéri. A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze. A meghívókat az egyesület hirdetőtábláján, a honlapján és elektronikus hírlevélben kell közzétenni a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal.

 

 

  1. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintetnélkül határozatképeslesz.

 

  1. 6.     A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több, mint  a fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Erre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni.

 

  1. A közgyűlést az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a közgyűlés levezető elnököt választ.

 

  1. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

  1. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  2. a.                             / az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nemfedezi;
  3. b.                             / az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat

esedékességkor  teljesíteni;vagy

  1. c.                              / az egyesület céljainak elérése veszélybekerült.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)                        akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az 

egyesület terhére másfajta előnybenrészesít;

b)                       akivel a határozat szerint szerződést kellkötni;

c)                       aki ellen a határozat alapján pert kellindítani;

d)                       akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek

nemtagja;

e)                        aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló

kapcsolatban  áll;vagy

f)                         aki egyébként személyesen érdekelt adöntésben.

 

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

  1. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Az egyesület alapszabályánakmódosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozataszükséges.

 

  1. A közgyűlési határozatokat az levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

  1. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

Tisztújító közgyűlés

 

  1. Tisztújító közgyűlésena leköszönő elnökség beszámolójának megvitatására a közgyűlés – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással – levezető elnököt választ. A tisztújító közgyűlés előtt legalább három (3) hónappal az Elnökség ­ tőle független, ­ legalább három egyesületi tagot kér fel a jelölés lebonyolítására. A Jelölőbizottság jelölteket állít az egyes tisztségekre, amit a Jelölőbizottság elnöke (akit a jelölőbizottság tagjai maguk közül választanak) terjeszt a Közgyűlés elé.

Csak olyan tagokat lehet az Egyesület tisztségviselőinek  javasolni, akik legalább 2 éve tagjai az Egyesületnek és aktívan részt vesznek az Egyesület életében.

A Jelölő bizottság köteles a tagokat hirdetőtáblán, honlapon és/vagy elektronikus levélben értesíteni arról, hogy a megválasztandó tisztségekre a közgyűlést megelőző hónap 15.napjáig a Jelölőbizottság elnökéhez – vagytagjaihoz - írásban eljuttatott személyi javaslatokat jogosultak tenni.A közgyűlésen már nincs lehetőség újabb jelölt állításra.

Szavazólapra az a jelölt kerülhet, aki elfogadja a jelölést és  nem esik a kizáró és összeférhetelenségi okok valamelyike alá.

 

  1. A Jelölőbizottság átalakul Szavazatszedő Bizottsággá.

A szavazást szavazólapokkal kell lebonyolítani, melyek a Jelölőbizottság által előállított, az egyes tisztségekre vonatkozó jelöltek nevét tartalmazza az elért pontszámok csökkenő sorrendjében. A pontszámok az elért jelölések számát jelentik. Az Egyesület pecsétjével ellátott szavazólapokat az érkezéskor azok a tagok kapják meg, és csak azok szavazhatnak, akik az Egyesület tagnyilvántartó programjának segítségével, vagy egyéb más, hitelt érdemlő módon igazolni tudják, hogy határidőre a tagdíjakat befizették. és egyéb anyagi kötelezettségeiknek is eleget tettek.

 

   A szavazás lebonyolítása:

  1. A Szavazatszedő Bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás menetét.

A szavazólapokat erre alkalmas szavazóládába kell bedobni, melyet a szavazás befejeztével a Szavazatszedő Bizottság bont fel.Az egyes tisztségeket az nyeri el, aki a legtöbb szavazatot kapta. Amennyiben az adott tisztség maximális létszámánál több jelölt van, úgy a sorrendben legtöbb szavazatot kapó jelöltek tekintendők a tisztségre megválasztottnak. Amennyiben az adott tisztség utolsó még üres helyére szavazategyenlőség áll fenn, az azonos mennyiségű szavazatot elnyerő jelöltek közül ­ újabb most már nyílt, kézfeltartásos szavazás keretében – a legtöbb szavazatot elnyerő jelölt kerül az adott tisztségbe.

  A szavazatokat a Szavazatszedő Bizottság számolja össze és az eredményeket a Szavazatszedő Bizottság elnöke hirdeti ki.

 

  1. 18.       A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébetartozik:

 

a)     az alapszabály megállapítása, módosítása ésjóváhagyása

b)     az Egyesület vezető tisztségviselőinek és a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása (a visszahívás megtárgyalásához legalább a tagok 1/3­ának az ok megjelölésével előterjesztett írásos indítványaszükséges.);

c)     az egyesületi tagdíj, kikötőhely bérleti díj, regisztrációs díj valamint az egyéb szolgáltatási díjak megállapítása, melyre az Elnökség tesz javaslatot. Az aktuális díjakat az SzMSz­nek kelltartalmaznia;

d)     az éves költségvetéselfogadása;

e)     az éves beszámoló ­ ezen belül az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének ­elfogadása;

f)      a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonybanáll;

g)     az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójávalköt;

h)     a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről valódöntés;

i)       a kikötő üzemeltetésével, bérleti jogával kapcsolatos bármilyenváltoztatás;

j)       a mindenkori éves bevétel feletti, bármilyen hitelfelvételeldöntése;

k)     döntés a kizárást javasló elnökségi kezdeményezés elleni fellebbezéstárgyában,

l)       döntésmindazokbanazügyekben,amelyetazalapszabályvagyazEgyesület

Elnöksége a közgyűlés hatáskörébe utal.

m)   az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásánakelhatározása;

n)     a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásánakmegálla-

     pítása;

  • o)     a végelszámolókijelölése.

p)     döntés gazdálkodási, vállalkozási tevékenység engedélyezéséről.

 

Az Elnökség

 

19 Elnökség: 3-5 fő

 

Az Elnökség tagjainak száma jelenleg 5 (öt) fő. Amennyiben a tagok száma

5 fő alá csökken, úgy az Elnökség létszámát a soron következő közgyűlésen ki

kell egészíteni.

Az Elnökség 5 tagját: ­ elnökétés négy elnökségi tagot ­ a közgyűlés választja meg 5 évre, a Tisztújító közgyűlés fejezetben leírtakszerint.

 

Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.

 

Az Elnökség az Egyesület operatív, irányító testülete.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja.

 

21. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamánaklejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélkülimegszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához  szükséges körben történőkorlátozásával;

f./ vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok

bekövetkeztével.

g./ megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltételbekövetkezésével.

 

22. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesületműködőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válikhatályossá.

 

23. Kizáró és összeférhetelenségi okok:

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősenszabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alólnem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, azeltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselőitevékenységtől.

 

 

24. Az Elnökség feladata éshatásköre:

 

Az Egyesület tevékenységének a két közgyűlés közötti irányítása, szervezése. Az Elnökség a munkájáért, tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Feladatai:

a)       az éves munkaterv és költségvetés kidolgozása, Közgyűlés elé

terjesztése,

b)     beszámoló a közgyűlésnek legalább évente egyszer a végzett munkáról és a költségvetésvégrehajtásáról,

c)      gazdálkodás az Egyesület pénzeszközeivel ésvagyonával,

d)     az alapszabály szerinti és törvényes működéséért afelelősségvállalás,

e)      két közgyűlés között döntés azokban a kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagoshatáskörébe,

f)       együttműködni a helyi önkormányzatképviselő­testületével,

g)      A Szervezeti Működési Szabályzat (továbbiakban SzMSz) megalkotása és szükség szerintimódosítása.

h)     az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

i)       a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés eléterjesztése;

j)       az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés eléterjesztése;

k)     az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala ésvégrehajtása;

l)       a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinekértesítése;

m)   az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainakmeghatáro-

     zása;

n)     részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatoskérdé-

     sekre;

  • o)     a tagságnyilvántartása;

p)     kikötőhelyeknyilvántartása;

q)     az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek

     vezetése;

r)       az egyesület működésével kapcsolatos iratokmegőrzése;

s)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;és

t)       a tag előzetes felvételéről való döntés, és a tagsági jogviszony felmondása

u)     az Etikai Bizottság javaslata, vagy közvetlen észleléssel megállapított

szabálysértés  alapján szankció megállapítása

v)     döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a

hatáskörébeutal.

w) dönt mindazon kérdésben,amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés

kizárólagos hatáskörébe

 

25. Az ülés előkészítése és a szavazás:

Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon, elektronikus módon.

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az Elnökség ülésére meg kell hívni az ellenőrző és etikai bizottság elnökét.  Az Elnökség akkor határozatképes, ha a megválasztott tagok több mint 50 %-a(3 fő) jelenvan.

 

26. Az Elnökség határozatait – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – nyílt szavazással hozza meg, egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén, ebben a napirendben új szavazást lehet elrendelni.

 

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)           akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi   

személy terhére másfajta előnybenrészesít;

b)           akivel a határozat szerint szerződést kellkötni;

c)            aki ellen a határozat alapján pert kellindítani;

d)           akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem

tagja;

e)            aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló

kapcsolatban áll;vagy

f)   aki egyébként személyesen érdekelt adöntésben.

 

28. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

29. Elnök

Azegyesülettörvényesképviseletétazelnöklátjael.                    

a)   képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és más harmadik személyekkel

szemben,

b)   előkészíti és összehívja a Közgyűlést, az Elnökség ülését, elnököl a közgyű-

lésenés elnökségi ülésen.

c)   elkészíti az éves beszámolót és a következő évi munkatervet, azt az Elnökség elé terjeszti megvitatásra a közgyűléselőtt,

d)   gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés operatív teendőinekellátásáról,

e)   két elnökségiülésközöttirányítjaazEgyesületmunkáját,beszámoltevé-

kenységérőlazElnökségnek,

f)    felelős az Egyesület alapszabályszerű és törvényes működéséért,

a vállalt kötelezettségek teljesítéséért,

g)   polgári jogi szerződést köthet és  munkáltatói jogkörrel rendelkezik.

h)   azelnököttávolléteeseténannakteljesjogéshatáskörébenazáltalaírásbanmegbízott elnökségi tag látja el.

 

30. Elnökségi tagok:

 

A Elnökség tagjai az alábbi feladatokat végzik személyes közreműködésükkel:

a)     elkészítik az Elnökségi ülésekemlékeztetőit,

b)    folyamatosan figyelik a pályázatilehetőségeket,

c)     rendszeresen áttekintik a korábbi határozatokteljesülését,

d)    a soros Elnökségi üléseken aktívrészvétel,

e)     koordinálják és felügyelik a megvalósulókarbantartásokat,

f)      felügyelik a megvalósulóberuházásokat,

g)     szervezik a társadalmimunkát,

h)    végzik aleltározást,

i)      szervezik az Egyesület tagjait a célok megvalósításaérdekében,

j)      segítik az elnököt, feladataiellátásában,

k)    tevékenyen           részt     vesznek     az     Egyesület     programjának, 

munkatervénekösszeállításában,lebonyolításában,

l)      az egyes Elnökségi tagok az elnök megbízásából ideiglenesen, vagy határozott időre szóló adminisztratív, szervezési jellegű, egyéb feladatokat láthatnakel.

 

31. Gazdaságivezető

A gazdasági vezető a feladatát megbízási jgviszony keretében látja el.

 

32. Kikötőmester

A kikötőmester a feladatát megbízási jogviszony keretében látja el.

 

A Felügyelőbizottság

 

33. Felügyelőbizottság: 3főből áll.

 

A felügyelőbizottság három tagból álló testület, amelynek feladata, hogy az egyesület érdekeinek megóvása céljából az egyesületi szervek tevékenységét, valamint ajogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartásátellenőrizze.

 

34. A felügyelőbizottságtagsága

 

a)     A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akivagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesülettel a felügyelő bizottsági tagsági megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy ilyen személy közeli hozzátartozója. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az, aki az egyesület cél szerinti juttatásában – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az egyesület által a tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatásokat – részesül vagy ilyen személy közelihozzátartozója.

 

b)    A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 5 évreszól.

 

c)       A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen  kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület elnökségétől függetlenek, tevékenységük során nemutasíthatóak.

 

d)       A Felügyelőbizottság a Közgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 

35.  A felügyelőbizottsági tag megbízatásamegszűnik:

 

  • határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamánaklejártával;
  • megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltételbekövetkezésével;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • a felügyelőbizottsági taghalálával
  • a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történőkorlátozásával;
  • a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület

másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

 

 

36. AFelügyelőbizottságműködése

 

a)   A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjaiközül.

 

b)   A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítjameg.

 

c)      A felügyelőbizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésénismertetni.

 

d)          A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír­ és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővelmegvizsgáltathatja.

 

e)   A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségévelhozza.

 

f)   A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal résztvehet.

 

37. A felügyelőbizottságfelelőssége

 

a)          A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az elnökséget vagy a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást,hogy

 

  • az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesülett érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését tesziszükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merültfel.

 

b)      A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára ­ annak megtételétől számítottharmincnaponbelül­intézkedéscéljábólösszekellhívni.Ehatáridő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

 

c)     Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátószervet.

 

Etikai Bizottság

 

38. Etikai Bizottság:3főből áll.

 

Az egyesületben felmerülő etikai ügyek kivizsgálására a közgyűlés állandó Etikai Bizottságot hoz létre.

 

a)    Az Etikai Bizottság 2 tagból és a bizottság elnökébőláll.

 

b)    Az Etikai Bizottság tagjait a közgyűlés választja titkos szavazással 5 évidő-

tartamra.

 

c)   Az Etikai Bizottság tagja lehet az,akivel szemben

 

  • nem folytattak ellene elmarasztaló ítélettel záruló etikai vagy büntető

eljárást

  • tevékenységével vagy viselkedésével kapcsolatban nem merült fel olyan panasz,ami miatt jogosanelmarasztalható

 

d)    Az Etikai Bizottság elnöke és tagjai más, közgyűlésen választott tisztséget

nem tölthetnekbe.

 

e)   Az Etikai Bizottság a közgyűlésnek tartozikfelelősséggel.

 

f)   Az Etikai Bizottság hatáskörébetartoznak

 

  • Az egyesület Etikai kódexének kidolgozása és szükség szerintimódosítása.
  • Az egyesület Alapszabályában, Etikai kódexében foglalt etikai szabályok megsértése miatt, illetve e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásávalösszefüggésben a tag ellenkezdeményezett;
  • a szervezeten belüli közös tevékenységet, együttműködést, normál emberikapcsolatot akadályozó viselkedéssel kapcsolatban a tag ellen kezdeményezett,valamint
  • a két vagy több tag közötti vitás ügyekben az etikai eljárások lefolytatása ésszankciók kiszabása vagy a panaszokelutasítása.

 

g)    Az egyesület Etikai kódexét, illetve annak módosításait a közgyűlésnek kell

elfogadnia.

 

h)     Etikai eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezhet az Etikai

Bizottsághozeljuttatott írásbeli kérelembenyújtásával.

 

i)   Egyesületen kívüli személy panaszát az egyesület elnökségéhez juttathatja   el. Az Elnökséga panaszt az Etikai Bizottságnak továbbítja. A bizottság köteles a panaszos ügyet kivizsgálni és döntéséről az érintetteket (bejelentő, eljárás alá vont személy, Elnökség) írásbantájékoztatni.

 

j)   Etikai eljárást a kifogásolt viselkedés vagy vitás ügy időpontját követő 1 éven belüllehet indítani. Ezen időtartamon túl etikai eljárás nemkezdeményezhető.

 

k)   Az Etikai Bizottság üléseit szükség szerinttartja.

 

l)    Az Etikai Bizottság ülése határozatképes, ha atagok több, mint fele jelen van.

 

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az üléseiről készült jegyzőkönyvet a jelen levő tagok írják alá.

 

m)   A bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagyakinek hozzátartozója az aktuális ügyben érintett vagyérdekelt.

 

n)    Az etikai bizottságnak az eljárás alá vont személyt vagy megbízottját meg kell hallgatniaés erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A bizottság szükség szerint tanúkat is meghallgathat és bizonyítékokat ismegvizsgálhat.

 

  • o)    Az eljárás végén a bizottság az alábbi határozatothozhatja:

 

  • felmentés, illetve az eljárás megszüntetése megalapozatlan beterjesztés

miatt,

  • figyelmeztetés,
  • javaslat az Elnökség felé szankció megállapítására
  • javaslat kizárásra, amit az Elnökség útján a közgyűlés elé terjeszt(meghatározott időre, illetvevéglegesen).

 

p)    A hozott határozatot, az eljárást követő 8 napon belül kell az eljárás alá vont személy, a bejelentő és az Elnökség tudomására hozni.

 

q)    A határozat ellen 15 napon belül lehet fellebbezni az egyesület elnökségéhez. benyújtott panasszal. Az Elnökség köteles a fellebbezést a soron következő Közgyűlés elé terjeszteni.A fellebbezések elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.   A fellebbezés halasztóhatályú.

 

39. Titoktartási és felvilágosításikötelezettség

 

Az Egyesület elnöke – a tag kérésére - köteles az Egyesületre  vonatkozóan felvilágosítást adni, és számára az  iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az Elnök  a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A tag a kért iratról – saját költségére – másolatot kérhet.

 

Az Elnök   megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést és az iratmásolat kiadását, ha ez az Egyesület  üzleti titkát sértené, vagy ha afelvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület  kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

40. A vezető tisztségviselőfelelőssége

 

    A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek  okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel.

 

 

 

 

Tagság

 

41. Az Egyesület tagja lehet magyar, és Magyarországon lakóingatlannal rendelkező nemmagyar állampolgár természetes személy, aki a 18. életévét betöltötte és nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától.

       Jogi személy nem lehet az Egyesület tagja.

A tagoknak el kell fogadni az Egyesület alapszabályát és egyéb szabályzási dokumentumait, melyeket magukra nézve kötelezőnek ismernek el. A magyar nyelvet nem ismerő tagoknak szükség szerint tolmácsolásról, ill. az egyesületi írott szabályzatok fordításáról saját maguknak kellgondoskodni.

 

42. Az Egyesület tagjainakjogai:

 

a)     az Egyesület közgyűlésen  részt vehet, felszólalhat, indítványokat tehet, javaslatokat terjeszthetelő,

b)    minden tagot egy szavazati jog illetmeg,

c)     az Egyesület szerveibe, tisztségeire választható, azok munkájában

résztvehet,

d)    igénybe veheti kedvezményesen az Egyesület szolgáltatásait, (díjtáblázatot az SzMSztartalmazza)

e)     kérdéseket tehet fel, javaslatokat terjeszthet elő az Egyesület elnökéhez, szerveihez,tisztségviselőihez.

f)      Az Egyesület bármely tevékenységéről felvilágosítástkérhet.

g)     kikötőhely használata bérleti szerződésalapján,

h)    az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előttmegtámadhatja,

 

43. Az Egyesület vezető és ellenőrző szerveinek tisztségeire csak azt a tagot lehet jelölni illetve megválasztani, aki a Tisztújító Közgyűlés fejezetben leírt feltételeknek megfelel, az ott leírt szavazati joggalrendelkezik.

 

44. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal ren-

delkezik.

 

45. A tagok az érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kikötőt

      (kikötőhelyeket) az alábbiak szerint használhatják:

 

  1. Az Egyesület tagjait vízi jármű elhelyezési bérleti jog illeti meg azEgyesület szabad kikötőhelyeit illetően. Az Egyesület és a tag a tagfelvételt követően bérleti szerződést köthet, a bérleti jog határozatlan időre szól, és tagsági jogviszonya megszűnéséig megilleti az Egyesület tagját. A tagok az Egyesületnek a Közgyűlés által évente megállapított összegű tagdíjat és kikötőhely bérleti díjat, február 28.ig kötelesekfizetni.
  2. A tagok a vízi járművet kizárólag a bérleti díj megfizetését követően jogosultak vízre tenni, illetve a kikötőhelyet használni. A vízi jármű vízre tétele matricával és tulajdonosi táblával való megjelölésével lehetséges, és azt előzetesen kötelesek bejelenteni a kikötőmester részére.
  3. Azoknak a tagoknak, akik az adott szezonban nem kívánják a vízi járművüket vízre tenni, ezt nyilatkozatban közölniük kell a kikötőmesterrel. Ebben az esetben is köteles a tag a teljes tagsági- és bérleti díj megfizetésére. Az Egyesület jogosult az adott szezonban a tag által nem használt kikötőhelyet másik hellyel még nem rendelkező tagnak bérbeadni.
  4. Amennyiben a tag 3 egymást követő évben nem használja a bérleti jogviszonya alapján a kikötőhelyet, úgy a bérleti jogviszonyát az Egyesület jogosult felmondani.
  5. Azoknak a tagoknak, akikkel az Egyesület egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köt, az Elnökség jelöli ki az adott évre a szabadon álló helyekegyikét.

 

46. Az Egyesület tagjainakkötelezettségei:

 

  1. részt venni az Egyesület munkájában és mindazon tevékenységben, amelyben a külön feladatotvállalja,
    1. az Egyesület tagjai kötelesek a tagdíjat, bérleti díjat és egyéb fizetési kötelezettségeit egy összegben,határidőre  teljesíteni, az SzMSz-­ben foglaltak szerint. A tagjelölteknek még felvételük előtt regisztrációs díjat kellfizetniük.
    2. külön szolgáltatásokért a Közgyűlés által meghatározott az SzMSz ben foglalt díjatkell fizetni,
    3. kötelesek a természetetvédeni,
    4. kötelesek az Alapszabály rendelkezéseitbetartani,
    5. adataikban történt változásokról 15 napon belül bejelentést kötelesek tenni az Egyesület Elnökségefelé,
    6. az     Egyesülettől         bérelt    kikötőhelyet,   stéget,    azok        berendezéseit       jog­- és rendeltetésszerűen kell használni, ill. folyamatosan rendben kelltartani.

 

47. A tagsági jogviszonykeletkezése

 

  A tagsági kérelemhez belépési nyilatkozatot és  regisztrációs lapot kell kitölteni.

   A belépési nyilatkozatot és regisztrációs lapot az Elnökséghez kell benyújtani, amely a soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tag felvételének javaslatáról. Az Elnökség a határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, vagy elektronikus formában, igazolt módon megküldi a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak nincs helye.

 

Az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés a soron következő ülésén dönt

a kérelmező felvételéről.

 

48. Az Európai Únió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapján - a tagfelvételi kérelem kitöltésekor -  a tagnak nyilatkoznia kell, hogy ismeri az Egyesület Adatvédelmi Tájékoztatóját és  a személyes adatai kezeléséhez önkéntesen járul hozzá. A hozzájárulás a tagsági jogviszony fennállásig köti a feleket.és annak jogalapja a kapcsolattartás.

Az Egyesület képviselője nyilatkozik, hogy a tag adatait a tagsági jogviszony fennálásáig kezelik és azt harmadik személynek nem adják ki.

 

49. A várólistára kerültek nem tagjai az Egyesületnek.A várólistára kerültek a jelentkezésük sorrendjében lehetnek az Egyesület tagjai.

 

50 . A felvételre kerülő új tagok a közgyűlés által meghatározott mértékű, a    

tagságért és a kikötőhely bérleti jogáért regisztrációs díjat tartoznak fizetni  

az Egyesületnek.

A regisztrációs díj megfizetése nem hoz létre tagsági jogviszonyt.

 

51. Az Egyesület tagjának halála esetén a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 30 napon belül az elhunyt tag egy törvényes örököse kérheti felvételét az Egyesületbe, amely kérelem megelőzi az egyéb tagfelvételi kérelmeket. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jelentkező örökösnek közokirattal kell igazolnia örökösi minőségét, több örökös esetén az örökösök közötti megállapodást rögzítő teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, hogy az egyesületi tagsági jogviszonyt, illetve az ahhoz kapcsolódó kikötőhely használatát több örökös közül ő jogosult gyakorolni. Az örökös nem mentesül az alól a követelmény alól, hogy vízi járművel kellrendelkeznie.

 

Az örökös mentesül az új tagok felvétele esetén esedékes regisztrációs díj

megfizetése alól.

 

52. Az Egyesületi tagságmegszűnik:

 

a.  kilépéssel

b. felmondással,

c. kizárással,

d. a tag halálával vagy

e. az Egyesület jogutód nélkülimegszűnésével.

 

53. Kilépés:

 

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

A tárgyévre befizetett tagsági- és bérleti díj nem követelhető vissza.

 

 

 

54. Felmondás:

 

      Az Egyesület Elnöksége a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggeldönt.

 

      Felmondásra jogot adó indok, ha a tag – igazolt felszólítás ellenére – nem tesz eleget az SZMSZ-ben meghatározott – szabályoknak.

 

55. A tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A felmondást írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a felmondásról szóló határozatot az eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

 

56. A tag a felmondás ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

57. Kizárás:

 

      A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan megszegi, súlyos etikai vétséget követ el vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

 

 58. A kizárási eljárást az elnökség kezdeményezésére a közgyűlés folytatja

le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgygűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

 

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú közgyülési határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

 

59. A tagsági jogviszony megszűnése:

 

Megszűnik a tag tagsági jgviszonya akkor is, ha a tárgyév  február 28. napjáig a tagdíj-, a bérleti díj és a közgyűlés által meghatározott egyéb díjak  megfizetési kötelezettségét nem teljesíti,  és ha a mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a tagsági jogviszony megszűnésére  történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A tagsági viszony megszűnése a póthatáridőt követő napon lép hatályba.

A tagsági jogviszony megszűnését az Elnökség írásban közli a taggal.

 

Az Egyesület gazdálkodása

 

60. Az Egyesület tartozásaiért, valamint a kikötő üzemeltetéséből eredő károkért saját vagyonával felel harmadik személyekkel szemben. A tagok ­ a díjak megfizetésén túl ­az Egyesület tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, regisztrációs díjakból valamint a magán­ és jogi személyek felajánlásából képződik.

 

61. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági­ vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenységéből eredő károkért saját vagyonával felel.Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

 

62. Az Elnökség által javasolt tagdíjakat és az egyéb szolgáltatások díjait a Közgyűlés határozza meg évente a következő évre, melyet a mindenkori jegyzőkönyvben rögzítenek és az SzMSz­ben tartanaknyilván.

 

Gazdálkodási szabályzat az SzMSz mellékletét képezi.

 

Az Egyesület megszűnése

 

63. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik,ha

 

a)          határozott időre jött létre és a meghatározott időtartameltelt;

b)          megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel

     bekövetkezett;

c)           a tagok kimondják megszűnését;vagy

d)          az arra jogosult szervmegszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt Egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona  az Egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők az Egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

 

 

64. A jogutód nélküli megszűnésokai

Az Egyesületjogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik,ha

a)          az Egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;vagy

b)          az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tízfőt.

 

65. Rendelkezés a fennmaradóvagyonról

      Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

66. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnésesetén

 

    Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt ­ a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül ­ az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volnaadni.

  Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

Záró rendelkezések

 

67. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

AjelenegységesszerkezetbefoglaltAlapszabálytazegyesületKözgyűlése

a 7/06/2019.  számú közgyűlési határozatával 2019. június 22. napján

fogadta el.

A jelen Alapszabály 19 pont első bekezdése 2019.augusztus 3-án lép hatályba.

 

 

A módosításokat vastagított, dőlt betűvel megkülönböztetett részek tartalmazzák.

 

ZÁRADÉK

Igazolom, hogy jelen okirat szövege megfelel az alapszabály­módosítások alapján hatályos tartalomnak.

 

Balatonberény, 2019.június 22.

 

 

 

 

Kapcsolat

CÍM:

MAGYAR TENGER VIZISPORT EGYESÜLET

8649 BALATONBERÉNY

KOSSUTH LAJOS U 1

 

 

ADÓSZ:18763245-1-14

BANK:66900069-10001064

ELNÖK: DÉR FERENC 

  TEL: 20/2526526

elnok@portbereny.hu

KIKÖTŐMESTER:  RANGA JÓZSEF

TEL:20/9890005

kikotomester@portbereny.hu

WEBMESTER :

VÁMOS CSABA

TEL:70/4316863

info@portbereny.hu